Tükröm-tükröm

 Azt mondják, hogy a  kutya viselkedése tükör a gazda szemében. Ezzel egyetértek teljes mértékben, de nem csak a kutya viselkedése, hanem a gyereké is, hogy mennyire vagyunk felelős, gondos gazdák.

Ahogy lányom cseperedik egyre inkább másolja a viselkedésünket, és nincs ez másképp a kutyákkal való bánás módban.

 Első ilyen akció a nyáron volt, mikor is egy nejlon zacsit megszerezve kirobogott az udvarra. Kiváncsi voltam mi lesz ebből, ezért csendben követtem némi távolságból, hogy ha kell azért közbe tudja avatkozni. Nos. Drága kicsiny alig egy éves leányom elkezdte össze szedni a kutyulik végtermékét. Azt hittem rosszul látok, de nem.  A nyár végére eljutottunk oda, hogy a napi egyszeri szedés helyett folyamatában szedtem, mert a gyerek reklamált.

Kicsit később elkezdte érdekelni a fogmosás. Nálunk a kutyáknak is jár a fogmosás a fogkő miatt. Egy idő után Lilla nem csak a saját fogait akarta, mosni, hanem gondolta a kutyákét is megmossa, vagy épp segít nekem a kutyafog mosásában. Csak sajnos először a sajátjával akarta, meg amúgy is másfél évesen ne mossa a kutya fogát kicsi hozzá még. Próbáltam úgy leszerelni, hogy kedvét ne szegjem, mert ez később még jól jöhet, lássuk be.

A következő állomás a fésülés volt. Szőr karbantartás is rendszeresen van nálunk. Ha elérhető közelségben van a kutya fésű van hogy leszedi, ha nem akkor a hajkefém is megteszi. Rendszerint Loli szokott lenni a célpont, nemes egyszerűséggel igyekszik megfésülni. Ezt megszoktam neki mutatni, hogyan kell, és ez Lolinak sincs ellenére. Persze csak néhány fésű húzást, és mindenki boldog.

Most már azt is kezdi fel fedezni, hogy a kutyával játszani is lehet. Valamiért mindíg Lolit nyúzza, de ilyenkor  Brendi  van a célkeresztben. Végül is ő a játék mester. 'birkózásnál' oda kell figyelnem nekem is, hogy ne a durva játékot lássa a gyerkőc, mert sokszor nem tudom eldönteni, hogy így akarja simogatni, vagy játékra hívja, Labdázni és kötelet húzni is akar Brendivel. Itt viszont Brendivel végeztem túl jó munkát. Amikor kicsik voltak akkor nem engedtem Brendit, hogy nagyon játszon a gyerkőccel mert a Lilla picike volt, és nem volt olyan ereje,hogy kötelet húzzon, ellenben tudott volna úgy nyúlni, hogy az ne legyen jó a kutyának. Brendon, meg nagyon kajla volt. Most ott tartunk, hogy mindkettőjük feje lágya benőtt annyira, hogy játszanak, de Brendi megtanulta, hogy nem szabad, maximum csak akkor,ha én is fogom a játékot. Egyrészt büszke vagyok rá, másrészt nevelhetem át. De ez nem probléma.

 Érdekes, hogy mindegyik kutyával máshogy bánik. Loló kapja a több törődést és becsülettel állja a sarat, sőt megy a gyerek után, hogy mééég. De oda kell figyelni rájuk nagyon. Elég egy rossz mozdulat és kész a baj. Ezért nem is hagyom őket egyedül akár mennyire is türelmes a kutya és mindíg figyelem a jelzéseit, és figyelem a gyereket, és igyekszem meg tanítani neki a helyes viselkedést. Eddig úgy tűnik sikerrel, hisz ő is tükröt tart nekem, amibe egyre inkább jól esik bele néznem.